Tapasztalataink szerint és a visszajelzések alapján, biztosan állíthatjuk, hogy minden olyan közösségben, ahol folyamatos együttműködésre van szükség a tagok között, előbb utóbb megjelennek konfliktusok. A konfliktusok többnyire negatív hatással vannak az abban érintett feleken kívül a közösségre, annak általános hangulatára, végső soron pedig mindenki teljesítményére. 

 

A konfliktus természete, hogy eszkalálódik. Az idő múlásával, ha nem sikerül szakszerű segítséget biztosítani a feloldására, gyakran szinte visszafordíthatatlan és pusztító ellentét alakulhat ki akár két fél között, ami hatással lehet a közösség működésére. ​​​​​​​​​

​

Visszatérő tankönyvi fordulat, hogy a konfliktusra tekintsünk olyan lehetőségként, amely, ha jól kezeljük, megváltoztathatja a rossz folyamatokat, helyreállíthatja az elakadt kommunikációt és feloldhatja azokat a feszültségeket, érdekellentéteket, amelyek a konfliktus hátterében áll. 

 

Különféle munkahelyi környezet, iskolák, kisebb, nagyobb lakóközösségek, az üzleti élet számos területe mind hordozzák a konfliktusok kialakulásának lehetőségeit, mivel mindegyikben sokféle érdeket, szempontot, igényt kell összeegyeztetni. 

 

Fontos, hogy minden közösségben legalább a meghatározó szereplők, vezetők, de általában bárki, aki részese az együttműködésnek, megismerkedjen a mediációban rejlő lehetőségekkel, és ezáltal azonosítani tudja azokat a helyzeteket, amelyekben jó eséllyel alkalmazható ez a közvetítői megoldás.

 

Klasszikus helyzetek:

​

válás

iskolai konfliktus (tanár, diák, szülő vagy bármely iskolai szereplő között)

munkahelyi helyzetek 

családi konfliktusok (szülő, gyerek, testvérek, tágabb család)

üzleti helyzetek

lakóközösségek